Majd kiderül, hogy minek az anyja.
Egy alázós győzelem, egy egygólos, és ahogy az első negyedórában gondoltuk, egy iksz. Aztán Mexikó, Németország, tovább nem tudom.
Ez járt tegnap a fejemben, meg az, hogy most akkor meszeltek, mert kontrolcé-kontrolvé, így mit akarunk 2006 repeta.
Aztán kicsit javult a kép, két gól, három pont. De megint nem a számok számítanak. Hanem az, hogy egy masszívan gusztustalanul gyáván, de teljes erőbedobással védekező vérbeli Bekkmester csapat sem tudta gól nélkül megúszni. Mert ha minden így megy tovább, még egy ilyen mérkőzésre számíthatunk. Egy még rondábban bekkelő, még durvább, még gonoszabb favágóalakulat ellen. Majd. Mexikó után.
De mi volt a görögökkel?
Egyrészt egy félidőnyi bizonytalanság. Másrészt láthattuk, hogy Milito sem képes csodákra. (Mi viszont majdnem, hiszen úgy megjósoltuk a kezdőcsapatot, hogy arra az előrelátásra a stúdióban szakértő Lékó Péter is büszke lett volna). Aztán láttuk, hogy ügyes Agüero, hogy Messi nem csügged, és a betonfalon is átmászik. Szerintem mindenkinek világos, hogy Verónt nem kell majd erőltetni, ha a németekre kerülne a sor. Baromi jó volt Pastore dinamizmusát bámulni, nagyon szívesen látnám akármikor a csapatban. Bolatti kezdőbe kerülésért ma nem indítok fa*zbook csoportot ha nem bánjátok. Heinze hiányzott valakinek? Vissza fog térni, én nem bánom, nem ő a leggyengébb láncszem, de ezt mindenki tudja. Demichelis gólját nem tesszük ki az ablakba, de Messi gülpassza után úgy örülhettünk Palermónak, hogy az csak na. Tudom, nem volt nagy dolga, de jó volt látni az örömét, meg azt, hogy a legprofibb profi foci szintjén is van hely a jó értelemben vett szentimentalizmusnak. A gyerek öröme.
Ami kelleni fog. Már egy korábbi posztban írtuk, hogy ez lesz, hogy a sors elbánik velünk, és Mexikóval is. Pont velük nem kellett volna összekerülni, de itt nem állhatunk meg. Vasárnap győzni kell, még ha testvérgyilkosságnak is tűnik ez az egész. Aztán meg jön az, amit megint senki sem akar. Posztzártakor úgy néz ki, hogy az elfeknek kell majd randevút adni a smaragzöld pázsiton. Erről később, Mexikót nem írhatjuk le, jó csapat, és négy éve is megizzasztották az Albicelestét. Vasárnap meglátjuk. Szurkoljatok!